ADHD (FIMOTA)
Dr. László Zsuzsa 1986-tól 1993-ig az Amerikai Egyesült Államokban magatartás problémás gyerekekkel dolgozott, majd itthon létrehozta a FIMOTA Központot.
A FI-MO-TA mozaikszó: FIgyelemzavar, MOtoros nyugtalanság, TAnulászavar. A tünetcsoportot a nemzetközi irodalomban ADHD rövidítéssel (attention-deficit/hyperactivity disorder) jelölik, a FIMOTA ennek magyarosított változata.
Nem minden hiperaktív gyerek fimota, mint ahogy nem minden fimota gyerek hiperaktív. A hiperaktivitás, vagy túlmozgás nem vezető tünete az ADHD-nak, vagy más néven a fimotaságnak. Sokkal inkább jellemző a figyelemzavar, a pattogó figyelem, amelyhez gyakran, de nem feltétlenül társul motoros nyugtalanság.
A hiperaktivitás magasabb mozgásaktivitást jelent, ami a környezet számára zavaró lehet, de nem feltétlenül kóros. Ennek hátterében azonban többféle probléma állhat: lehet autista, fogyatékos, ADHD-s, más néven fimota. Ugyanakkor fimota lehet az is, aki nem hiperaktív. Különös, de nagyon sok köztük a tehetség.
A FIMOTA legjellemzőbb tünete az impulzivitás, amikor az inger azonnali reakciót vált ki, vagyis a viselkedés-gátlásban zavar van Az ilyen gyerekre tehát az a jellemző, hogy impulzív, figyelemzavara van. Lehet ugyan motorosan nyugtalan, de nem feltétlenül. A viselkedészavart az okozza, hogy a magatartás szervezése nem az életkori szintnek megfelelően történik
A fimoták három alcsoportja:
· figyelemzavar hangsúlyú,
· hiperaktív (motorosan nyugtalan), impulzív
· kevert típusú.
Ezen belül lehet enyhébb, középsúlyos és súlyos. Társulhat hozzá olvasási, számolási vagy írási nehézség, Tourette-szindróma.
Azt tudjuk, hogy a figyelemzavar hangsúlyú gyerekeknél általában beszédmegértési zavar is jelentkezik.
Az ADHD nem nőhető ki, de megtanulnak vele élni, és előnyükre fordítani. Természetesen nagyon sok múlik a környezeten. Ha a család, az iskola jól kezeli a fimotát, akkor várhatóan sokkal kevesebb károsodás éri a gyereket. Súlyos esetben nem elég a környezet jó kezelése, mert a gyerek akkor is nagyon erősen megéli, hogy ő más, mint a többi.
Ha a szülő és a pedagógus megérti és elfogadja, hogy a gyerek másként működik, mint egy átlaggyerek, akkor képes jól reagálni, és segíteni. Meg kell tanulnia felismerni és megkülönböztetni, hogy az adott helyzetben csak rosszalkodik, vagy olyan állapotba került a gyerek, amiből nem tudja kihozni magát. tehetséggondozás szempontjából fontos a meglévő képességeik fokozott fejlesztése, mely segítséget nyújt számukra további életükben.