Hogyan tanulj
Hatékonyan tanulsz? Úgy érzed, hogy érted a tananyagot? Ezért nem is törekszel arra, hogy újra átrágd azt, ábrákat készíts vagy elemzéseket végezz.
Sokan úgy gondolják, tudják az anyagot, anélkül, hogy megpróbálnák felidézni vagy visszamondani az olvasottakat vagy hallottakat. A kudarc az iskolában éri őket, amikor számonkéréskor gyengébben teljesítenek. Sőt, sokszor úgy érzik, értelmesen visszaadták a tananyagot, csupán a tanár nincs megelégedve velük, vagy esetleg pikkel rájuk. Ez rengeteg félreértésre adhat okot tanár és tanítvány között. A tanár ilyen esetben annyit lát, hogy a tanuló teljesítménye nem megfelelő, ám az okát nem találja. Esetleg elintézi annyival, hogy a diák lusta vagy keveset tanult. A diák igazságtalannak tartja a vádakat, hiszen ő úgy gondolja, becsületesen elvégezte feladatát.
Az egyik lehetőség szerint a tanulók nem tudják, hogyan értékeljék a tanulásukat, így természetes, hogy nem veszik észre a hibákat. Pl. olvasás esetén gyakori hiba, hogy az egyes szavak megértésére koncentrálnak, nem figyelik a szöveg egészét. Amíg a szavakat külön-külön értik, folytatják az olvasást.
Kérdés, hogy a diák a sikert és a kudarcot az erőfeszítésnek vagy a képességeknek tulajdonítja. Az a tanuló, aki úgy hiszi, hogy az erőfeszítések vezetnek sikerhez, kudarc esetén azt kérdezi magától: Mit kell másképp csinálnom? Aki képességeivel hozza összefüggésbe, azt kérdezi: Tényleg buta vagyok?
Módszerek amik segítenek a tanulásban, szövegfeldolgozásban:
• Ismeretlen szó meghatározása
- A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján
- Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez
- Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása
• Egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása, saját szavakkal történő elmondása
• Kulcsfogalmak kiírása, értelmezése
• Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése vázlatosan
• Áttekintés:
- Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrészek rövid összefoglalója
- Utólagos: aláhúzások áttekintése, vázlattal vagy saját jegyzetekkel való összevetése
• Összefoglalás szóban vagy írásban
• Vázlat, ábra, grafikon stb. tanulmányozása, értelmezése
• Kérdések feltevése az anyaggal kapcsolatban (A jó kérdés mögött megértés rejlik!)
• Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás
• Beszélgetés társakkal a tanult információról
Egy komplett módszer:
Thomas-Robinson, 1972.). A módszer neve: „SQ4R”, nevét elemei kezdőbetűjéről kapta:
Scan: letapogatás (előzetes áttekintés)
Query: kérdezés
Read: elolvasás
Reflect: átgondolás
Recite: felidézés
Review: ismétlő áttekintés
Tekintsük át ezeket röviden!
a) Előzetes áttekintés
A szöveg bevezetőjének, alcímeinek, egyes bekezdéseinek, összefoglalásának rövid áttekintése ez. Alakíts ki összképet, amelyekhez majd kapcsolódni tudsz a feldolgozás során.
b) Kérdések alkotása
A leíró jellegű anyag kérdésekké alakításának kettős szerepe van. Egyrészt elősegíti a passzív olvasóból aktív olvasóvá válást. Másrészt előkészít arra amivel a számonkéréskor fogsz találkozni.
c) Elolvasás
Ez már az aktív olvasás, a cél, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudj adni.
d) Az olvasott információk átgondolása
Ennek során kell megpróbálni az olvasott információkat összekapcsolni korábbi ismereteinkkel: fogalmak kapcsolata, összefüggések feltárása stb.
e) Felidézés
Csupán az emlékezetre támaszkodva válaszold meg a korábban megfogalmazott kérdéseket.
f) Ismétlő áttekintés
Ennek funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés, másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése.
Ezek az elemek nem mindig ebben a teljes rendszerben kell, hogy működjenek, a megtanulandó szöveg nehézségi fokától függően kimaradhatnak elemek, illetve egyesek többször is bekerülhetnek a tanulási folyamatba.
A leggyakoribb elemi tanulási technikák (Szitó, 1987)
1. Szöveg hangos olvasása.
2. Néma olvasás.
3. Az elolvasott szöveg elmondása.
4. Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.
5. Elmondás más személynek.
6. Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.
7. Ismétlés (bármely módon).
8. Beszélgetés a társakkal a tanult információról.
9. Áttekintés. Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója. Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.
10. Ismeretlen szó meghatározása. A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján. Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez. Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.
11. Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.
12. Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.
13. Kulcsfogalmak kiírása.
14. Jegyzetelés. Hallott anyag alapján. Szöveg olvasása közben. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)
15. Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.
16. Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat.
17. Összefoglalás készítése.
18. Kérdések feltevése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb.
19. Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.
20. Ábra készítése.
21. Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.
Készíts gondolattérképet
Miért jó? Mert egy térbeli vázlatot ad a tanulandó anyagról. Segíti a megértést, lényegkiemelést, bevésést és a felidézést.
A gondolattérkép készítésének 7 szabálya
1. Fektetett A4- es lap, nyomtatott betűk
Középen keretezve a téma, ebből kiindulva alcímek, majd ezekből a kisebb ágak. Ha módod van rá, kerüld az egyenes vonalakat, a szabályos kört. Helyette legyen girbegurba, kacskaringós. Akkor csináltad igazán jól, ha a térképed leginkább egy idegsejtre hasonlít a végén.
2. Egy szó egy vonalon.
Tudom, hogy nagy a kísértés, de akkor sem szabad egy szónál többet írni egy vonalra. Ennek több oka is van. Egyrészt a gondolattérkép nem arra való, hogy minden apró részletet kijegyzetelj egy szövegből, sokkal inkább arra, hogy kulcsszavakkal segítse a memóriádat. Másrészt a szöveggel túlzsúfolt gondolattérkép pont a lényegét veszíti el.
3. A szó hossza legyen azonos az ág hosszával!
Ennek praktikus okai vannak: ne legyen sok üres, használatlan tér a papíron. Ha ezt a szabályt betartod, akkor lényegesen gyorsabban tudsz navigálni a térképeden, átláthatóvá válik, így te is gyorsabban tudsz tanulni.
4. Használj színeket!
Az a legjobb, ha minden ág más színű. Ez azt jelenti, hogy gondolattérképezés közben legyen nálad színes ceruza, esteleg filctoll, nekem főként a ceruza tűnt igazán hasznosnak. Túl azon, hogy esztétikusabb lesz az eredmény, az agyunk is jobban kedveli a színes dolgokat, mint az egyszínűeket. Azaz azt kell észrevenned, hogy egy színes térképről könnyebben, nagyobb kedvvel tanulsz.
5. Használj képeket!
Ez nem azt jelenti, hogy csak az vágjon bele gondolattérképek készítésébe, aki képes egy Mona Lisát odarittyenteni, bőven elég, ha olykor szavak helyett valami egyszerűt rajzolsz, esetleg pálcika embereket. Lássuk be, ez nem egy akkora kihívás, viszont ezzel ismét érdekesebbé tehetjük a térképet magunk számára, ennek következményeit pedig már boncolgattam.
6. Jelezd a fontosságot!
Érdemes csökkenteni a betűméretet a szerint, hogy mennyire esik közel az adott szó a központi fogalomhoz. Azt szokták javasolni, hogy a közvetlenül kapcsolódó fogalmakat érdemes csupa nagybetűvel írni, és csökkenteni a szavak méretét, csupa kisbetűket használni az ágak vége felé haladva.
7. A 7-es szabály
A 7 egy fontos szám a gondolattérképek életében, és ennek oka van. A hetet agyunk könnyen kezeli, tudod, a rövidtávú memória kapacitása is 7 plusz- minusz 2 elem. A 7-es szabály azt mondja, ne legyen hétnél több ágad a térképen, azokon se legyen hétnél több elágazás, és - na most fogsz meglepődni - hétnél több szintet se használj, ami azt jelenti, hogy egy ágon az első és utolsó szó között ne legyen hétnél több a lépések száma.
